Hétfőn már nem volt mese, meló volt rendesen.
Mondjuk hostanyám azt mondta, hogy ne aggódjam túl a dolgot, eleinte kevéssel kezdik, és amikor látják a teherbírást, majd pakolják ide a feladatokat...
Hétfőn a két kisebbikkel voltam itthon egyedül, nagymama műtétre ment, szülők dolgoztak, Kanyin iskolában. Egész jól ment, azt leszámítva, hogy 4-5ször cseréltem mindenkin nadrágot, mert nagyban megy a bilireszoktatás... utána meguntam, és mindenki pelusban feszített bugyi helyett, így spóroltam a ruhákkal is, az idegeimmel is, és mégis tudtam biliztetni :D
Kedden az utolsó iskola nap volt a nagyobbiknak, a kicsi pedig bölcsiben volt, az unokatesó meg nem igazán az én dolgom, szóval egész délelőtt, délben szabad voltam. Délután felszedtem Kanyint, egy óra múlva Demit is, és mindenki boldog volt, én pedig önállóan bejutottam a városba, és gyerekkel együtt haza. Tiszta sikerélmény volt a nap.
Szerdán semmi extra nem volt, mindenki itthon, persze a sorozatos veszekedés a távirányítón, meg játékokon az már tök megszokott... :D hálistennek be lehet őket fenyíteni azzal, hogy nem kapnak jutalomból matricát, vagy megmondalak anyádnak-apádnak... ^^
Nagyon örülök amúgy annak, hogy a szülők nem kapatták el a gyerekeket, mert ők is a gyerekre kiabálnak rá, hiába próbál mást bemószerolni, egyszerűen tisztában vannak vele, hogy milyenek a gyerekeik, és úgy is állnak a témához, nem úgy mint amit sok helyről hallottam, hogy a gyereknek akkor is igaza van, ha az anyja előtt rúgja fel a bébiszitterét és tagadja azt.... Szóval tényleg nagyon jó családnak tűnik, csak legyenek ilyenek 3 hónap múlva is :D
Csütörtökön a kicsi újra bölcsiben, délután pedig vittem uszodába Kanyint.
Amúgy ez az ebéd-vacsora készítés... Nem tudom mi lesz ebből, mert ilyen, hogy spagetti húsgombóccal, meg a snackleves virslis kivitelezés még oké, mert nem nagy cucc. de csütörtökön pl segítenem kellett valami afrikai kaját is megfőzni.... és hát.... erős gyomrom van. de ezt már én sem bírom. Most még itt a nagyi, segít elkészíteni, sőt, látja a fejemen, hogy színt váltok, amikor nekiállunk valaminek, és megcsinálja gyorsan... De jövő héttől mit kezdek?? ha a hülye ökörfarkat kell főzőcskéznem, spenótos zöldségraguval, és egyéb "finomságokkal", hát tuti lesz a fogyókúrám, mert az étvágyam is elmegy attól a szagtól...
Bár esélyes lesz, hogy anyuka este gyorsan megfőzi a dolgokat, és fagyóból kell előkapkodnom, egyedül a rizst, tésztát kell megcsinálnom, ami nem nagy ördöngősség, meg az ő speckós köretüket, az ebát. Az is egyszerű, annyira nem is büdös, szóval nem halok bele.
Ami durvább, hogy kézzel esznek, és egyik nap a kis kuzin nem volt hajlandó elfogadni evőeszközről a kaját, ezért egyedül kellett megetetnem, a puszta kezemmel... Elég sokkoló élmény volt, de nem volt más lehetőség akkor... Na de a furcsaságokról majd később...
Péntek reggel pedig a család útnak indult, elmentek Londonba rokonokat látogatni, egész hétvégére! Ennek örömére napközben jól kialudtam magam, délután pedig bementem a városba pénztkölteni, és minden szutykot összevásárolni.... :D szokásos ^^
Szombaton reggel sikerült elaludnom, és rohanhattam a buszra, hogy eljussak 9re a város másik végébe elsősegély kurzusra, amit a család fizet és kértek meg, hogy teljesítsem. 8 órási indulással 8.58ra a város túloldalán voltam, átszállással, buszmegálló kereséssel, mindennel együtt. Elsőre azért nem is rossz, ráadásul az előző elkeveredési akciók után, pláne nagy öröm volt! Mondjuk párszor elmormoltam egy-egy imát a navigációs rendszer feltalálójáért, de ez már részletkérdés :)
9-16ig bent hegyeztem a fülem, és próbáltam tartani a lépést az angol nyelvű kurzussal, több-kevesebb sikerrel, de elég jól felfogtam. Szerencsémre oktatókönyvet is kaptunk, szóval abból meg tudom tanulni biztos.
Utána vissza a belvárosba, és találkoztam másik két au pairrel a környékről. Sétáltunk, keveregtünk, beültünk egy nagyonjó, hangulatos indiai étterembe, majd egy pubba is betértünk sörözni.
Öröm, hogy két hozzám hasonlóan retardált embert sikerült találnom, akikkel el tudok járkálni majd erre-arra... :D
Ja egyébként nem tudom, ilyen házassági hullám van itt, vagy fél Anglia idejár legény-lánybúcsúra, de kb 2 óra alatt, egy helyen ülve, legalábbis egy utcában tartózkodva, legalább 9 leánybúcsús menetet láttunk, és 3 legénybúcsúsat... :D
Vasárnap pedig nagytakarítás, vasalás, stb, hogy mire hazaérnek, minden meglegyen... Persze csak a gyerekek szobáját kellett volna elrendeznem, de úgy zavart volna, szóval megcsináltam inkább az egész házat. Nem volt egy nagy wasistdas, a kis boldog arcokért meg külön megérte. Mindenki csak csodálkozott, hogy milyen tisztaság meg rend van, és nem ők csinálták.
Az alvás nem igazán megy, mert általában miután végzek, folyton megy a chat, skype, és van, hogy hajnalban is megy még a duma, de annyira nehezen hagyom ott ilyenkor az illetőt.... már két napja csak ásítozok, de megéri, mert annál többet beszélhetek az otthoniakkal.
Na de itt a blog, van 3 bejegyzés is, lehet mit olvasni egyelőre, holnap írok többet, de mostmár a duracell elem is merülőben van, inkább elspurizok aludni, főleg, hogy mindjárt éjfél!
Tudom, hogy ezek csak ilyen felszínesek, és nagyjából az otthoniak tudtak ezekről már, de van aki nem, ne legyen már kihagyás. Holnap írok pár furcsaságról, amivel itt találkoztam... :D Aztán mostantól részletesebben írok ide, és kevesebb idő megy el arra, hogy mindenkinek egyesével kell! :)) mármint nem esik nehezemre ez, de örülnék kicsit több szabadidőnek is, ezzel igyekszem szerezni :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése